Sorra érkeznek a megjegyzések a gyermek származására, és a vér szerinti szülőket sem kímélik. Mégis egyre nyíltabban beszélnek a szülők az örökbefogadásról. Többek között erre jutott az SOS Gyermekfalvak legfrissebb kutatása. November 9-e az Örökbefogadás világnapja.
Az SOS Gyermekfalvak több mint 500 örökbefogadó szülőt kérdezett meg arról, mennyire érzik elfogadónak a környezetet az örökbefogadással kapcsolatosan.
Minden második örökbefogadó szülő kapott furcsa vagy negatív megjegyzéseket a környezetétől az örökbefogadás miatt. A legkevésbé toleránsak a szomszédok (33 %), a rokonok (29 %), a barátok (28 %) és a gyermek óvodájában, iskolájában dolgozó pedagógusok (26 %) voltak.
Minden második családnál a megjegyzések a gyermek vélt származására vonatkoztak, de a vér szerinti szülők elítélése is majdnem ugyanilyen gyakori (43,3 %). A harmadik leggyakoribb és bántó megjegyzés az örökbefogadó anyák felé irányul, hogy miért nem szültek inkább.
Minden hatodik örökbefogadó családnak szakadt már meg valamilyen kapcsolata az örökbefogadás miatt.
Annak ellenére, hogy ilyen mértékű előítéletekkel kell megküzdenie az örökbefogadóknak, mégis nyíltan vállalják az örökbefogadást. Míg pár évtizeddel ezelőtt még gyakori volt, hogy a szülők eltitkolták gyerekük elől az örökbefogadás tényét, a megkérdezettek között alig volt ilyen. A szülők többsége abban is támogatná a gyermekét, hogy felvegye a kapcsolatot a vér szerinti szüleivel vagy testvéreivel, ha a gyerek szeretné (82 %).
Az SOS Gyermekfalvak kíváncsi volt az örökbefogadó szülők hozzáállására is a roma, fogyatékkal élő és idősebb gyerekek örökbefogadásával kapcsolatosan is.
A válaszadók harmada fogadna 3 évesnél idősebb gyereket, majdnem minden második szülő pedig nyitott roma gyermek örökbefogadására. Lényegesen kevesebben nyilatkozták, hogy egyértelműen vállalnák fogyatékkal élő gyermek örökbefogadását (3,5 %), ugyanakkor majdnem minden második megkérdezett azt a fogyatékosság mértékétől tenné függővé.
Az örökbefogadók 60 százaléka a gyerekre való várakozást tartotta a legnehezebbnek az örökbefogadással kapcsolatosan, 33,5 százalék pedig azt, hogy a vér szerinti szülő elállhat az örökbeadástól a gyerek hat hetes koráig.
„Akár 5-6 évig is várakozhatnak azok, akik egészséges csecsemőt szeretnének örökbe fogadni és származási kikötést is tesznek. Lényegesen lerövidíti a várakozási időt, ha az örökbefogadó például nyitott roma gyerek örökbefogadására vagy óvodáskorú gyermekre. Az SOS-ben közel 400 gyerekről gondoskodnak nevelőszülők, évente átlagosan 2-4 gyereket sikerül örökbe adni. Ennél lényegesen több nem kerülhet vissza vér szerinti családjába, mégsem találnak örökbefogadó családra” – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója.
Az SOS megkérdezte azt is, mi jelentene leginkább segítséget a szülőknek.
Legtöbben az örökbefogadási eljárás gyorsítását nevezték meg (62,1 %), a szülők harmada a támogató társadalmi közeget hiányolja második helyen, illetve több szakmai, akár pszichológiai segítséget igényelnének. A szülők negyede pedig több információt várna az örökbefogadott gyerekről. Minden hatodik örökbefogadó szülő úgy érzi, hogy a pedagógusok és a bölcsőde, óvoda, iskola körüli segítő szakemberek (pszichológus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, logopédus stb.) nagyon kevés tapasztalattal rendelkeznek az örökbefogadással kapcsolatosan.
Kapcsolódó bejegyzésünk a Gyereksorsok blogon:
„Mindenkihez a saját gyermeke érkezik”
sajtókapcsolat:
+3670-948-99-04