Ez nagyjából megfelel az európai statisztikáknak. A 21 500 gyermekvédelmi gondoskodásban élő 85 százaléka kiskorú, a többi utógondozott fiatal, 25 éves korig. Régebben ez a szám jóval magasabb volt, a 70-es években nagyjából 35 ezer kiskorú élt állami gondozásban. Az 1997-es Gyermekvédelmi törvény hozott változást: a törvény kimondta, hogy a gyermek legfőbb érdeke, hogy a családjában nőjön fel, és ezt kell minden eszközzel elősegíteni. Ma szigorúbbak a gyermekvédelmi gondoskodásba való bekerülés feltételei, viszont sokszor túl későn kerül sor erre a lépésre, és egy korábbi beavatkozás hatékonyabb lenne. A bekerülésről a gyámhatóság dönt. A bekerülés közvetlen oka a gyermek elhanyagolása, bántalmazása, a szülők halála, vagy a gyermek magatartási problémája lehet. Bekerülhet a gyerek a szülő vagy saját kérésére is. A cél elvileg az lenne, hogy a gyermek minél előbb visszakerülhessen a vér szerinti családjába, vagy ha erre nincs esély, akkor örökbefogadókhoz. A gyakorlatban viszont a gyerekek többsége „beragad” a rendszerbe, a gyerekek átlagosan 5 évet töltenek el gyermekvédelmi gondoskodásban.
A gyermek bekerüléséhez általában több kockázati tényező együttes jelenléte vezet, amivel a család már nem tud megbirkózni és a családokat körülvevő szolgáltatások sem tudnak elegendő támogatást nyújtani.
Gazdasági, szociális helyzetből fakadó kockázatok:
• Szegénység, rendszertelen, nem kiszámítható jövedelem
• Tartós munkanélküliség,
• Írástudatlanság, alacsony iskolai végzettség
• Hajléktalanság, bizonytalan lakáshelyzet
• Veszélyes, deprivált, gettósodott, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető lakókörnyezet
Családi jellegű kockázatok:
• Éretlen személyiségű, fiatal vagy túl idős szülő, aki nem érti jól a gyereke szükségleteit
• Nem várt terhesség, amit a család nem támogat
• A szülőnek rossz gyerekkora volt, a szülői minták hiánya
• Erőszak a családban
• Drog- vagy alkoholfüggőség
• A szülő halála
• A szülő összeütközésbe kerül a törvénnyel
• Nem vér szerinti gyerek a családban
• Túl sok gyerek a családban (esetenként változó, mennyi a túl sok)
Egészségügyi jellegű kockázatok:
• Koraszülött, valamilyen betegséggel született gyerek
• Nehéz természetű gyerek
• Szülő értelmi sérült
• Szülő vagy gyerek krónikus betegsége
• Szülő vagy gyermek fogyatékossága
Társadalmi környezetből fakadó kockázatok:
• Természeti katasztrófa
• Egészségügyi, szociális, szolgáltatások elérhetetlensége
• Diszkrimináció durvább formái