Az iskolakezdés sok családnak terhet jelent

2017.09.04
Ma Magyarországon mintegy 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban.

Többségük elhanyagolás, érzelmi, fizikai, szexuális bántalmazás, a szülők
szenvedélybetegsége, halála miatt veszítette el családját. Ha Te is segítesz, együtt fordíthatunk a sorsukon!

Minden ötödik magyar család már előre spórol a tanévre, és vannak gyerekek, akik hiába szeretnének valamilyen különórára járni, a szülőknek nincs rá pénze. Az anyákon a tanévkezdéssel még nagyobb lesz a teher, az apák pedig csak a családok harmadában vesznek részt az iskolával kapcsolatos feladatokban. Az SOS Gyermekfalvak szülőket kérdezett az iskolakezdéssel kapcsolatosan.

Az SOS Gyermekfalvak 700 családot kérdezett meg arról, milyen terhet jelent számukra az iskolakezdés. A felmérés alapján az anyák számára az iskolakezdés számos többletfeladatot jelent: ők azok, akik többnyire intézik az iskolával kapcsolatos dolgokat és a legaktívabban részt vesznek az iskola életében. A tanévkezdéshez szükséges felszereléseket a családok többségében (65 %) kizárólag az anyák vásárolják meg, a családok harmadában a szülők megosztják ezt a feladatot, s csak minden ötvenedik családban foglalkozik ezzel kizárólag az apa.

Az iskola életében is többnyire az anyák vesznek részt. A családok 75 %-ban az anya jár kizárólagosan szülői értekezletre, 77 %-ban fogadóórára is. A szülők csak minden ötödik-hatodik családban osztják meg ezt a feladatot.

„Az SOS berkeiben 87 nevelőszülő dolgozik, sokan közülük egyedülálló nők. Egy-egy nevelőszülői családban 4-6 gyerek nevelkedik. A hétköznapi családok nagyobb része ennél kisebb gyereklétszámmal működik ugyan, mégis kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen terhet jelent az iskolakezdés általában a családok számára. Hiszen egy átlagos családhoz képest a nevelőszülői családok terhei jóval nagyobbak” – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója.

Az SOS anyák élete jelentősen eltér a hétköznapi családokétól, hiszen több, traumatizált gyerek nevelése és fejlesztése akkora munka, hogy egyedül ezt nem tudnák vállalni. Épp ezért az SOS alkalmazásban álló segítők veszik körül őket, akik támogatják a családot a mindennapokban: tanulnak és játszanak a gyerekekkel, szállítják őket, vagy éppen „csak” átvállalják a felügyeletet, amíg a nevelőszülő értekezletre, fogadóórára megy.

A gyerekekkel való otthoni tanulásban is szükség lehet segítségre minden családban. A felmérés szerint a lecke ellenőrzését és a gyerekekkel való otthoni tanulást is a családok harmadában végzik közösen a szülők, többségében az anyák foglalkoznak ezekkel a feladatokkal is.

A hagyományos családok 84 %-ban az elmúlt tanévben a szülők iskola után még tanultak otthon az általános iskolás gyermekkel. Az idősebb testvér ebben nagy segítség lehet: a megkérdezett családok 12 %-ban ők is tanulnak a kisebbekkel.

Az iskoláztatással kapcsolatos költségeket nem minden család veszi könnyen. A tanévkezdéshez szükséges felszerelés megvásárlása minden második családban okozott fejtörést az előző tanévben: előre kellett spórolniuk, hogy meg tudják vásárolni azt. A családok 3 %-a kölcsönkért, hogy fedezni tudja ezeket a kiadásokat, 1 % pedig hitelt is felvett. A családok 36 %-ának nem okozott semmilyen gondot a felszerelések megvásárlása.

A korrepetálások és fejlesztések sem minden esetben érhetők el ingyen, ami szintén a családi kasszát terheli. Minden harmadik családban van olyan gyermek, akinek szüksége volt az előző tanévben korrepetálásra, 41 %-uk esetében ez fizetett foglalkozást jelentett. Szintén minden harmadik családban pedig van olyan gyermek, akinek kellett valamilyen fejlesztésre kellett járnia, 19 %-uk esetében jelentett ez többlet kiadást.

„Az SOS-ben nevelkedő gyerekek szinte mindegyikének szüksége van különórára, korrepetálásra. Sőt gyakran évekig kell járniuk fejlesztésre vagy pszichológiai foglalkozásra, hogy behozzák lemaradásaikat és feldolgozzák a velük történt traumákat. A fejlesztéseket, pszichológusi munkadíjakat 4-6 gyerek esetében lehetetlenség önállóan fedezni. Az SOS-nek itt van óriási szerepe, hiszen saját pszichológusainkkal és szakembereinkkel hozzáférést biztosítunk a gyerekek fejlődéséhez szükséges „extra” dolgokhoz” – mondta Szilvási Léna.

A hagyományos családok 27 százalékának nem okoz semmilyen nehézséget a gyerekeket különórára, fejlesztésre járatni. Minden nyolcadik válaszadó azonban jelezte (12 %), hogy külön munkát kell vállalnia, hogy ezeket a kiadásokat finanszírozni tudja, minden ötödik család pedig előre spórol.

A mintáról: A megkérdezett 700 fő 42 %-a fővárosi, 43 %-uk két gyereket, 25 %-uk három gyereket, 23 %-uk egy gyereket nevel. 44 %-uk főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik, 33 %-uk pedig érettségivel.

Hasznosnak találtad a cikket?
Oszd meg az ismerőseiddel a Facebookon!
Ma Magyarországon mintegy 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban.

Többségük elhanyagolás, érzelmi, fizikai, szexuális bántalmazás, a szülők
szenvedélybetegsége, halála miatt veszítette el családját. Ha Te is segítesz, együtt fordíthatunk a sorsukon!

Mit csinál az SOS Gyermekfalvak?

Célunk, hogy az állami gondoskodásban élő vagy veszélybe került gyerekek számára a felnövekedéshez szeretetteli, biztonságos környezetet, az önálló életkezdéshez pedig támogató hátteret nyújtsunk. Tevékenységünk alapja a gyerekek iránti szeretet és tisztelet, a szakmai felkészültség és az elkötelezettség. Büszkék vagyunk rá, hogy gyerekek sorsát tehetjük jobbá! Hisszük, hogy minden gyerek megérdemli az esélyt a teljes életre.

Iratkozz fel az SOS Gyermekfalvak hírlevelére, hogy szakértő tanácsokat, érdekes tanulmányokat, izgalmas kutatásokat, aktuális információkat olvashass a gyermekvédelem és a gyermeknevelés legaktuálisabb kérdéseiről!

SOS Gyermekfalvak
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.