A középiskolások nagy része szorong a jövőtől és problémája van a testével. A szegényebb családok gyerekei pesszimistábban néznek előre és elégedetlenebbek magukkal. Többek között erre jutott az SOS Gyermekfalvak legfrissebb kutatása. Az SOS Gyermekfalvak több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett meg országszerte arról, mennyire elégedettek magukkal és mit várnak a jövőtől.
A fiatalok közül minden negyedik-ötödik elégedetlen magával, a rosszabb anyagi körülmények között élők között ez gyakoribb. A magukat szegénynek valló gyerekeknél minden másodiknak, az elvált szülők gyerekeinél minden harmadiknak van ilyen problémája.
A fiatalok elsősorban a testükkel elégedetlenek. Majdnem minden második fiatal szeretne soványabb (40,7 %), vagy sportosabb (40,2 %) lenni. Minden harmadik gyerek okosabb és szebb lenne, 34,6 % pedig azt kívánja, hogy bármit megehessen anélkül, hogy meghízna. A megkérdezettek 18,4 %-a állítja csak, hogy nem szeretne másmilyen lenni.
A fiatalok többsége aggódik a jövőjéért (69,5 %). A magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadiknak vannak csak ilyen félelmei, míg a szegények között ez az arány 81 %, de egy átlagosan élő magyar család esetében is a gyerekek 73 %- aggódik.
A jövő szempontjából a fiataloknak a három legfontosabb dolog, hogy legyen jó munkájuk (74,7 %), párkapcsolatuk/házasságuk (60,8 %), boldogok legyenek (40,3 %). Minden 10. gyerek külföldön képzeli el az életét. A legkevésbé azt tartják fontosnak, hogy legyen nagy házuk, vagy autójuk. A fiatalok majdnem fele nagyon fél attól, hogy nem veszik fel továbbtanulni, minden harmadik gyerek pedig attól is, hogy megbukik az iskolában. A középiskolások 40 százaléka attól tart, hogy nem lesz saját családja, 46 százaléka a munkanélküliségtől.
„A jövője miatt jobban aggódik az a kamasz, akinek családja szegénységben él. De bizonytalanok, önmagukkal elégedetlenek azok is, akik a családban, közvetlen környezetükben nem kapnak megfelelő odafigyelést, akiknek a mindennapját a családi konfliktusok jellemzik. Minden tizedik gyerek éli ezt meg Magyarországon. Köztük vannak a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek is, akik nemcsak szegénységet, családi konfliktusokat éltek meg, hanem a családjukból való kiemelést is – mondta Szilvási Léna, az SOS gyermekvédelmi programigazgatója. – Körükben érthetően még nagyobb a létbizonytalanság, sokkal jobban magukra vannak utalva mind érzelmileg, mind egzisztenciálisan. Őket még tudatosabban kell felkészíteni az önálló életre. Csak az a gyerek lehet optimista az életben, aki magabiztos, megtapasztalja a családi biztonságot és egy erős közösséghez való tartozást. A szakemberek, szülők, nevelőszülők feladata, hogy felkészítsék a gyerekeket arra, hogy a gyerekkorban megélt nehézségek ellenére megtalálják helyüket a társadalomban” – tette hozzá a szakember.